Törimami

Leendő történelem-, illetve magyartanárként megosztom élményeim :D

Szófelhő és időszalag

Az általam készített szófelhő a 21. századi iskolát mutatja be szabad asszociációk keretein belül, a téma miatt egy ballagási sapkát választottam ábrának. A szófelhő szemléltetéshez kiváló, és a modern oktatáshoz pedig jól illik ezt egy IKT-s eszközzel illusztrálni.

Az idővonal nemcsak történelmi események rögzítésére megfelelő, hanem az irodalomtanításban is hasznos lehet, mivel ott az életrajzot és a művek megjelenését külön tanítják, így viszont a diákok átfogóbb képet kaphatnak a költők/írók életéről és munkásságáról, amit különböző fotókkal, rajzokkal is színesíthetünk.

Közösségi oldalak

A Facebook az egyik olyan közösségi oldal, amit az oktatásban is bátran lehet használni, mert rengeteg kihasználatlan lehetőség rejlik benne. Véleményem szerint az én szaktárgyaimhoz is kitűnően alkalmazható.

A Facebookon lehetőség nyílik profilkészítésre, amit, ha megteszünk egy-egy történelmi személy esetében, vagy akár egy eseményhez kapcsolódóan több személyt is megalkotunk, akkor velük elő lehet játékosan adni a kor eseményeit. Például egy középkori hadjárat esetén a pápa, vagy az uralkodó "profiljából" létre tudunk hozni egy olyan eseményt, ami az adott háborúról szól, és azokat a hadvezéreket, vagy harcosokat, akiket tanítunk a diákoknak, tudjuk csatlakoztatni az eseményhez. Például a Nádorfehérvári diadalnál lehetne három eseményt is készíteni, a II. Mehmed által vezetett oszmán támadásra, a Hunyadi János vezette felmentőseregre, illetve a pápa által kereszteseket toborzó Kapisztrán János hadaira vonatkozóan. Különböző képekkel, forrásokkal lehetne illusztrálni, mint egy Live-ban, hogy lépésről lépésre mi történik, és akár viccet is lehet belevinni: II. Mehmednek nem tetszik Hunyadi János hadjárata.

Irodalomból is hasonlóan el lehet készíteni a híres írók, költők profiljait egy-egy korszakhoz kötődően, és ott is lehet különböző eseményeket létrehozni, például Könyvbemutató, vagy Közönségtalálkozó névvel, ahol az írók/költők munkásságát lehet nyomon követni, illetve kéziratról készült fotókkal tarkítani az eseményeket. Itt példaként a Nyugathoz kötődően  Ady és Kosztolányi konfliktusait is meg lehetne jeleníteni, egy-egy ironikus, hozzájuk illő, vagy az ő tollukból kölcsönzött hozzászólással, amit a másik éppen megjelent versénél tennének közzé. Ennél a feladatnál pedig a verselemzés is elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a diákok érzékelni tudják a két költő különböző nézőpontjait, például a transzcendentalitással kapcsolatosan.

Történelmi napló

 

A Történelmi napló egy olyan alkalmazás, amit bátran merek ajánlani történelmet tanuló vagy iránta érdeklődő diákok vagy akár felnőttek számára is. Napra lebontva tartalmaz különböző információkat történelemmel, képzőművészettel és sporttal kapcsolatosan. A Jegyzetek fül alatt pedig források találhatók, amelyek segítenek a további kutatómunka előmozdításában.

A történelemtanulásban a legnehezebb dolog az események közötti összefüggések megtalálása, egymással párhuzamba állítása, ez az applikáció viszont pont ebben segít azáltal, hogy különböző szakterületekről származó információkat dolgoz fel és gyűjt egybe, amelyeket színes képekkel tesz esztétikussá és érdekessé.

LearningApps.org

A LearningApps az egyik legjobb módja a kreatív tanulásnak. Segítségével a tanórai tevékenységek sokszínűbbé, érdekesebbé tehetők. A tananyaggal kapcsolatosan különféle feladatokat tudunk összeállítani, amiken keresztül a gyerekek akár társaikkal is tudnak versenyezni.

Az általam összeállított tankocka történelemóra keretein belül felhasználható, témája az Árpád-házi királyok családfája. Azért választottam a Legyen Ön is milliomos! játékmódot, mert így folyamatos ismétlésre van lehetőség, egy-egy rossz válasz esetén, így a családi kapcsolatok és a nevek jobban tudnak rögzülni. Összefoglaláshoz így ez egy remek opció lehet. A diákok is élvezni fognak egy olyan órát, ahol játékos feladatokkal tanulhatnak.

A Webquest

 

A webquest egy nagyon jól használható felület az interneten, mely a kutatásalapú tanulást segíti elő. A webquesttel egy megadott témával kapcsolatban tudnak a diákok önállóan kutatni, forrásokat feldolgozni, majd a tanár által összeállított feladatot megoldani. Az egész feladatmegoldást a tanár kontrollálja, azáltal, hogy ő adja meg a feladat típusán kívül a felhasználandó, ellenőrzött forrásokat. Megtervezi a feladat elkészítésének a folyamatát majd a diákok értékelését is koordinálja.

Véleményem szerint mind a történelem-, és mind a magyartanítás során jól felhasználható a kutatásalapú tanításhoz a webquest, mivel mindkét tárgy alapja a források megismerése és használata. Az egész elsajátítandó anyag a történelmi forrásokból, illetve magyaróra esetén a szövegekből indul ki. Én az óráimon főleg ismétlés, összefoglalás alkalmával használnám, amikor a gyerekeknek már van előzetes tudásuk a tananyaggal kapcsolatban. A webquest, a gyerekek készségeit és problémamegoldó képességét is fejleszti, valamint a kooperációt és az egyéni munkafolyamatot kombinálja, így a diákok többrétű tapasztalatra tehetnek szert. A tanulás pedig a kerettörténetnek köszönhetően sokkal izgalmasabbá tehető. Tanárként bátran merjük használni a webquestet, csak figyeljünk arra, hogy az utasításokat világosan fogalmazzuk meg a gyerekek számára!

Online teszt alkalmazása a tanórán

Az alábbi tesztet a Redmenta segítségével készítettem. A feladatot 10. évfolyamos tanulóknak szántam, a reformáció témakörének összefoglalása végett, ami rendszerezi a különböző vallási irányzatok kialakulását, illetve segít a reformátorok azonosításában, felekezethez kapcsolásában.

A reformáció

A 15–16. században egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes először az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra (a hagyomány szerint 1517. október 31-én kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára), majd fokozatosan eltávolodott a római vezetéstől. Nem sokkal később Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás") miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus.
Az angol reformáció VIII. Henrik nevéhez fűződik. A pápa nem engedélyezte, hogy a király elváljon első feleségétől. VIII. Henrik 1534-ben elfogadtatta a Parlamenttel az Egyházfői határozatot, amelynek értelmében ő maga lett a Rómától függetlenedett anglikán egyház feje is. 
Franciaországban a hugenották (francia protestánsok) lemészárlását a történelem Szent Bertalan-éjnek nevezi. A háborúkat lezáró 1598-as nantes-i ediktum a hugenottáknak, szabad vallásgyakorlást rendelt el. 
Az antitrinitáriusok tagadták a Szentháromságtant, amely szerint egy Istenben három személy van. Legjelentősebb képviselőjük a spanyol orvos Szervét Mihály volt.

A feladatok fokozatosan nehezednek. A legelső kérdés az egyik reformátorra kérdez rá, itt próbáltam egy olyan képet választani, amit gyakran használnak az illetőről a könyvekben, illetve az interneten is, így a személy beazonosítása után könnyű dolga van a diákoknak. A második feladat szintén egyszerűre sikeredett. Bár megadtam egy lehetséges megoldást, amely a kakukktojás mibenlétét megindokolja, ha valaki az uralkodói pozíció miatt választja VIII. Henriket, az is ugyan olyan jó, hiszen eljut a megoldásig a saját logikájával. A harmadik és negyedik feladat is kevésbé bonyolult, kizárásos módszerrel könnyen megoldható, az igaz hamis pedig kis rontással teljesíthető. A legutolsó feladat a legnehezebb, mivel ott a konkrét évszámok ismerete szükséges ahhoz, hogy a különböző területeken játszódó eseményeket megfelelően sorrendbe tegyék.

Az összes feladatot képekkel színesítettem, hogy művészettörténeti kapcsolódása is legyen az ismétlésnek. A teszt kitöltése után célszerűnek tartom a látott képek átbeszélését akár osztályszinten frontálisan, akár páros vagy csoportos munka keretein belül.

A Google alkalmazások használata a tanórán

A mostani bejegyzésemben a Google Fotók által nyújtott lehetőségeket szeretném bemutatni. Ebben az alkalmazásban fotókat lehet összegyűjteni és megosztani egymással akár közös szerkesztésre is, sőt még videóklipek, filmek bemutatására is alkalmas.

A képek egyik szerepe lehet a szemléltetés, így egy adott témakörre való ráhangolás, vagy annak összefoglalása céljából remek választás lehet a képgyűjtés. Az általam szemléltetett feladatban az 1848-as forradalomhoz gyűjtöttem anyagot, amit albumokba rendeztem (Tárgyak, Dokumentumok, Személyek és Helyszínek), valamint kollázst is készítettem belőlük. Feladatként olyat adnék ki a diákoknak, hogy gyűjtsenek minimum 2-3 képet a megadott szempontok alapján, amit akár videókkal is színesíthetnek. Mindenképpen csoportmunkaként adnám ki, hogy egymás véleményét meghallgatva, közösen jussanak el a megoldásig, amit aztán az osztály előtt prezentálhatnak is.

A feladat előnye magában a képekben rejlik, mivel jobban elmélyíthető a tudás, ha azt vizuálisan is feldolgozzák, illetve az alkalmazás maga is hasznos, például a kooperáció és a digitális kompetenciák fejlesztését tekintve. Hátrányként megemlíthető, hogy a munkafolyamat során a diákok mással is tudnak foglalkozni az interneten, de ezt ki lehet azzal küszöbölni, hogy a kész munkák bemutatását tűzzük ki célul, így remélhetőleg csak a feladat elkészülte után kezdenek másba.

Digitális kompetenciák

Forrás: https://babusreka.files.wordpress.com/2018/05/word-art.jpeg?w=736

A fenti képet azért választottam, mert egy szófelhőt mintáz, ami kulcsfontosságú fogalmakat tömörít magába, melyek a legjobban körül írják a NAT-ban megjelenő digitális kompetenciákat és azok hasznosságát. Ezen kívül pedig a szófelhő is egy olyan IKT-s lehetőség, amely felhasználható egy-egy témakör feldolgozásához bármelyik tantárgyból.

A digitális ismeretek egyes szaktárgyakra lebontva is rengeteg lehetőséget rejtenek egy-egy nevelési célú téma feldolgozásánál. A történelmet tekintve például elengedhetetlen, hogy a fiatalok el tudják dönteni, hogy az adott forrás mennyire szolgál valós adatokkal. Gondoljunk csak bele, hogy a Constantin-féle adománylevél történelmünk legkorábbi bizonyítottan hamis forrása. A másik félrevezető segédanyag maga a Wikipédia lehet, melyet bárki kedvére szerkeszthet. Mindkét esetben elengedhetetlen, hogy megfelelő tantárgyi ismerettel rendelkezzenek a diákok, hiszen így könnyebben ki tudják szűrni a nem megfelelő információkat. Ehhez kapcsolódóan például olyan feladatot adnék a gyerekeknek, hogy egy általam összeállított digitális szövegből szűrjék ki a hamis adatokat az interneten fellelhető segédanyagok használatával, majd javítsák ki azokat.

Magyarórán a szövegalkotás az egyik legalapvetőbb feladat, amit a digitális térben is jól végre lehet hajtani, például egy olyan online felületen, ahol a diákok közösen tudnak szerkeszteni egy kreatív feladatként kiadott szöveget (pl. egy drámai mű folytatását), amit teletűzdelhetnek a saját megjegyzéseikkel, és a tanár is nyomon követheti az alkotás folyamatát.

A digitális világ rengeteg lehetőséget nyújt, melyet a gyerekek is örömmel használnak, csak merjünk nekivágni!